A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) szerint a tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú a jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.

A kormány által előterjesztett T/4657. számú törvényjavaslat 70. §-a a Be. 554/E. § (2) bekezdését akként módosította volna, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben a tanú érdekében eljáró ügyvédnek a tanú kihallgatásán való jelenlétét az ügyész az ügy körülményei alapján — a sértett tanúkénti kihallgatása kivételével — megtilthatja. Varga István fideszes képviselő módosító javaslata nyomán az Országgyűlés úgy dönött, hogy a tanúnak — a sértett kivételével — nem lesz segítője a büntetőeljárás során, sem a kiemelt, sem a nem kiemelt ügyekben.

Mi a tanú szerepe?

Először is tisztáznunk kell a tanú kötelezettségeit. Tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet. Akit tanúként megidéztek, ha e törvény kivételt nem tesz, köteles vallomást tenni. A tanút tehát nyilatkozattételi kötelezettség terheli. Igaz, a tanúvallomást megtagadhatja — többek között — a terhelt hozzátartozója, vagy — bizonyos kivételekkel — az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben. A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokra és a jogaira figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. A megtagadás jogosságáról az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz. Ha a tanú a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. Az eljárási kötelezettségek megszegése miatt ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben ötszázezer forintig terjedő rendbírság szabható ki. A kiszabott rendbírságot – meg nem fizetése esetén – a bíróság elzárásra változtatja át.

A tanút igazmondási kötelezettség is terheli. A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya. Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

Miért fontos az ügyvéd?

Gyakran előfordul a nyomozás során, hogy valakit először tanúként hallgatnak ki, tehát a vallomást nem tagadhatja meg, és köteles igazat mondani. Persze a fent ismertetett esetekben a vallomástételt megtagadhatja, de ezzel már önmagában támpontokat ad a további nyomozáshoz. A nyomozóknak külön tanítják a kihallgatástaktikát, a tanú pedig jellemzően életében akkor szerepel először egy büntetőeljárásban, tehát rutintalan. Egy dörzsölt rendőr nagyon könnyen ki tud mondatni a tanúval olyan dolgokat, amelyeken később a vád is alapulhat. Ezen túlmenően hiába oktatják ki a tanút a vallomás megtagadásának lehetőségére, nem biztos, hogy ezen jogával mer élni. Mindez annyit jelent, hogy a vallomástétel során a tanúként kihallgatott személy sokkal kiszolgáltatottabb, mint a gyanúsított. A nyomozóhatóság ezért taktikai okokból igyekszik minél tovább ebben a státuszban tartani a későbbi gyanúsítottat.

A büntetőügyek jelentős része már a nyomozati szakban eldől, mert nagyon nehéz egy átgondolatlan vallomást követően érdemben védekezni. Persze, ha valaki már gyanúsítottá, később pedig vádlottá vált, egyáltalán nem köteles vallomást tenni, sőt joga van hazudni is. De hiába tagadja meg később a vallomástételt, a nyomozás során tett vallomását a bíró hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvezetővel felolvastathatja. Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomás csak akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből az igazmondási kötelezettségre történt figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik.

A tanú segítőjeként eljárt ügyvédnek tehát éppen az volt a szerepe, hogy tanácsot tudjon adni a később potenciálisan gyanúsítottá váló személynek arra vonatkozóan, hogy mely kérdések vonatkozásában tagadhatja meg a vallomást, illetve jelenléte egyfajta garanciát jelentett a nyomozó által kifejtett pszichés presszió ellen. A most elfogadott törvénymódosítás a tanú segítőjének kiiktatásával tág teret enged az olyan tanúként — igazmondási kötelezettség terhe mellett — megtett vallomások felvételéhez, amelyek adott esetben felhasználhatók a tanúból gyanúsítottá váló személlyel szemben.

Mik a veszélyek?

Az eljárási garanciák lebontásával könnyebb lesz valakire „ráhúzni” egy bűncselekmény elkövetését. Ez azonban nem jelenti a hatékonyság növelését. Hiszen a cél nem az, hogy a rendőrség találjon valakit, aki „elviszi a balhét”, hanem az, hogy megtalálja a tényleges elkövetőt. Ellenkező esetben egy ártatlan ember kerül börtönbe, míg az elkövető elkerüli a felelősségrevonást, esetleg újabb bűncselekményeket követ el. Mivel a nyomozóhatóság gyakran erős teljesítménykényszer alatt működik, képviselői időnként megpróbálnak tisztességtelen eszközökkel eredményt produkálni. Ebbe a körbe tartozik a későbbi gyanúsított tanúkénti kihallgatása. A tanú segítőjének kiiktatása a nyomozati szakból hozzájárul az ilyen rendőri visszaélések gyakoribbá válásához fog vezetni.

Az európai emberi jogi egyezmény 6. cikke biztosítja a tisztességes tárgyaláshoz való jogot büntetőügyekben is. Az emberi jogi bíróság gyakorlata szerint (ld. a Serves kontra Franciaország ügyben 1997. október 20-án hozott ítélet 42. pontját) a tanúként kihallgatott személyt bizonyos esetekben megilletik a vádlott jogai, vagyis nem köteles önmagára nézve terhelő vallomást tenni. A mostani törvénymódosítás eredményeként számos egyezménysértésre lehet számítani, vagyis vélhetően egyre több magyarországi elítélt fog eredménnyel a strasbourgi bírósághoz fordulni.

Hallgassa meg a Klubrádióban tett nyilatkozatunkat.


Share |

Leave a CommentTrackback
Leave a Comment
 

Luxembourg

Az EU Bíróság válogatott döntéseinek összefoglalói.

kamatkalkulátor

A Ptk. 301. és 301/A. §-a alapján működő ingyenes kamatkalkulátor. A kamatkalkulátor segítségével késedelmi, ügyleti és vegyes kamatot tud számítani. A kamatkalkulátor használata nem igényel regisztrációt.